A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció 2019. évi európai szemesztere erősen bizonytalan légkörben végbemenő tartós, de kevésbé dinamikus növekedéssel kezdődik. 2014 óta sok mindent elértünk, de még többet kell tennünk az inkluzív és fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a tagállami gazdaságok rezilienciájának erősítése érdekében. Uniós szinten ez azt jelenti, hogy meg kell hoznunk a gazdasági és monetáris unió további megerősítéséhez szükséges döntéseket.
Nemzeti szinten sürgős szükség van arra, hogy a jelenlegi növekedési hullámot kihasználjuk költségvetési tartalékok képzésére és adósságcsökkentésre. A beruházásoknak és a strukturális reformoknak még inkább a termelékenységi és a növekedési potenciál fokozására kell összpontosítaniuk. Ezek az intézkedések biztosítják a tartós makropénzügyi stabilitás feltételeit, és elősegítik az EU számára, hogy hosszú távon versenyképes maradjon. Ez pedig megteremti az európaiak számára a munkahelyek számának és minőségének javításához, a nagyobb társadalmi igazságossághoz és a jobb életszínvonalhoz szükséges feltételeket.
Olaszország esetében a Bizottság megerősíti a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak különösen súlyos megsértését. A Bizottság új értékelése szerint Olaszország a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott adósságkritériumot nem tartotta be, és ezért indokolt az adósság mértéke miatti túlzotthiány-eljárás megindítása.
Magyarország vonatkozásában a Bizottság azt állapította meg, hogy a Tanács 2018. júniusi ajánlása nyomán nem történtek hatékony intézkedések. A Tanács 2018 júniusában azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre. A Bizottság most egy felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolja, amely értelmében az országnak legalább a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben.
