A patológiáról a legtöbb embernek a kórboncnok vagy a daganatos minták vizsgálata jut eszébe. A patológus azonban jó hírt is hozhat.
A szövettani vizsgálatok elsődleges célja a daganatok azonosítása, besorolása, ezért leginkább negatív érzelmek társulnak a szakmához. De a mintavételhez nem kell feltétlenül betegnek lenni, gondoljunk csak nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatok kiértékelésére – mondja Méhes Gábor, a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének igazgatója, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke.
– A világban sehol, így Magyarországon sem eléggé ismert, hogy a patológia – a betegekből származó szövetek vizsgálata – mennyire fontos része az egészségügyi ellátásnak. A patológiai lelet örömhírt is közölhet, ha például a betegség nem rosszindulatú, vagy ha rosszindulatú, de nem kiterjedt. Sokszor szövettani módszerekkel állapítják meg azt is, hogy a daganatos elváltozás az alkalmazott kezelésre jól reagál, esetleg a betegség teljesen el is tűnt – részletezi az igazgató.
Napjainkban a daganatos betegségek kezelésének feltétele a káros génelváltozások meghatározása, amihez a szöveti fehérjék vagy a DNS molekuláris patológiai vizsgálata szükséges. Egy kivett gombostűfejnyi szövetmintából számos metszet, immunfestés, esetleg genetikai vizsgálat készül. A megelőzés, a korai felismerés, a legújabb, célzott kezelések korszakában a patológiára különösen szükség van, és a jó szakemberek iránt nagy a kereslet. A Magyar Patológusok Társaságának adatai szerint hazánkban ezt a szakmát mintegy 250 szakorvos műveli, pedig a betegellátás ennek kétszeresét igényelné.
A brit Királyi Patológiai Kollégium az Európai Patológus Társasággal közösen idén először hirdette meg a Nemzetközi Patológia Napot november 5-én. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a szakma jelentőségére, és növelje a patológusok társadalmi elismertségét.
