Magyarországon egyre nagyobb társadalmi igény van a családközpontú szülészeti ellátásra – mondta a Debreceni Egyetem (DE) szülészeti és nőgyógyászati klinikájának igazgatója pénteken, a Magyar Nőorvos Társaság északkelet-magyarországi szekciója tudományos ülésének megnyitóján.
Póka Róbert professzor szerint ez az igény azt is jelenti, hogy minél kevesebbszer avatkozzanak be a szülésbe az orvosok. Ezt a tendenciát a magyar szülészorvosok támogatják, a jól képzett szülésznőknek több teret kell engedni az ellátásban – tette hozzá.
A szülészprofesszor közölte, a jelenlegi helyzetet a kedvezőtlenül magas császármetszési arányokkal “örökölték”, szeretnék az ilyen beavatkozások számát csökkenteni, ennek a változtatásnak éppen a megváltozott társadalmi elvárás lehet a hajtómotorja.
Póka Róbert nyomatékosította, hogy a családcentrikus szülészeti ellátást támogatják, de az otthonszülést nem. A legalacsonyabb rizikócsoportokban is bármikor kialakulhat életveszélyes helyzet akár a magzat, akár az anya szempontjából, ezért a szülészeti intézményeket kell – elsősorban az infrastruktúrát tekintve – olyan szintre emelni, hogy azok megfeleljenek az otthonszülés elvárásainak is – mondta, egyértelmű igennel válaszolva arra a kérdésre: elképzelhető-e, hogy a jövőben nem szülészorvos, hanem szülésznő vezeti majd a szüléseket a kórházakban, klinikákon.
A professzor szólt arról is, hogy Magyarországon tavaly háromezerrel több szülést regisztráltak, mint 2014-ben. A debreceni klinikán 2965 újszülöttet segítettek a világra az elmúlt évben.
Az országban 2015-ben mintegy 82 ezer újszülött éretten, minden tizedik csecsemő azonban a vártnál korábban látta meg a napvilágot. A szülés 55 ezer esetben spontán módon, természetesen ment végbe, míg csaknem 33 ezer esetben császármetszéssel segítették világra a gyermeket – mondta.
Hozzátette: mivel a komplikált eseteket a progresszív ellátás részeként az ország egyetemi klinikái látják el, ezekben az intézményekben szinte minden második szülés császármetszéssel történik. Ugyanakkor a régió központjának számító debreceni klinikán a császármetszés gyakorisága ennél jóval alacsonyabb, 39 százalék volt 2015-ben.
Ez az adat azért figyelemre méltó, mert a progresszív ellátásból adódó mintegy 20 százalékos koraszülöttségi mutatók ellenére a méhen belül és a születést követő első héten bekövetkező, úgynevezett perinatális halálozás aránya hazai és nemzetközi viszonylatban is példátlanul alacsony, 2,3 ezrelék volt – mutatott rá a szakember.
Póka Róbert, a kétnapos debreceni tudományos ülés elnöke a nőgyógyászati betegségekről szólva elmondta: nőtt a méhnyak-, méhtest- és petefészekrákban szenvedők száma, ám utóbbi esetében jelentősen emelkedett a korai stádiumban felfedezett esetek aránya is. A régió kórházaiban csökkent a nyílt hasi műtétek száma, és egyre több beavatkozást végeznek laparoszkópiával.
A méhnyakrákszűrési stratégia változásaira utalva megjegyezte: több mint 30 éves tapasztalatból tudják, hogy a humán papillomavírusnak (HPV) meghatározó szerepe van a méhnyakrák kialakulásában, ezért rendkívül fontos a rutinszűrésbe bevonás a huszonéves korosztályban is.
