A világ egyik legkedveltebb fűszere a vanília, amely nemcsak ízével, hanem történetével is lenyűgöz. Bár a vanília vagy aromája szinte minden otthonban megtalálható, kevesen tudják, hogy ez a különleges íz egy apró, ámde rendkívül fontos felfedezés eredménye.
A vanília eredetileg Mexikóból származik, ahol az aztékok már évezredekkel ezelőtt felfedezték és használták. Az európaiak a 16. században ismerkedtek meg ezzel a különleges fűszerrel, és hamarosan a világ számos táján elterjedt. A vanília termesztése azonban nem volt egyszerű feladat. A növény virágzása után mindössze egy nap áll rendelkezésre a beporzásra, amelyet a természetben egyetlen, nagyon speciális méhfaj végzett.
A beporzás titka:
A legnagyobb kihívást éppen ez a beporzás jelentette. Mivel a vaníliát más éghajlatokon is termeszteni kezdték, a természetes beporzók hiánya miatt a növények nem tudtak szaporodni. A megoldást egy rabszolgafiú, Edmond Albius találta meg a 19. században. A Bourbon szigetén (mai Réunion) élő fiú felfedezte, hogy a vanília virágát egy egyszerű eszközzel, egy pálcával és az ujjai segítségével kézzel is be lehet porozni.
Azóta sem találtak jobb megoldást.
Albius felfedezése forradalmasította a vanília termesztését. A kézi beporzásnak köszönhetően a vaníliát világszerte termeszteni tudták, és azóta is ez a módszer a leghatékonyabb. Bár Albius később felszabadult rabszolgaságból, találmányából nem részesült, neve mégis örökre összefonódott a vanília történetével.
A vanília útja a konyhánkba.
A beporzás után a vaníliarúd hosszú hónapokon át érlelődik, mielőtt leszüretelik. A szárított és erjesztett rudakból nyerik ki a karakteres aromájú vaníliát, amelyet számos étel és ital ízesítésére használunk. A vanília a világ egyik legdrágább fűszere, hiszen termesztése és feldolgozása rendkívül munkaigényes.
