A karácsonyfa manapság már megszokott látvány, de alig több mint egy évszázada a Vatikánban még tiltottnak számított. Az 1930-as évekig pogány szokásnak tekintették.
Sokan meglepődhetnek, de a közösségi karácsonyfa előbb létezett, mint a családi fa modellje. Elzászban, Badenben és Brémában már a XVII. században elterjedt volt a karácsonyfa a céhházakban. Hamarosan népszerűvé vált, így fejedelmi udvarokban, protestáns templomok udvarain és óvodákban is állítottak fákat, végül pedig megérkezett az otthonokba is.
Európa utcáin és terein az első világháború alatt és azt követően kezdték el felállítani a karácsonyfákat.
Ma már a Vatikánban is megszokott a karácsonyfa, de 1935-ben az olasz kormány még betiltotta a karácsonyfák árusítását, a Vatikán hivatalos lapja pedig a “fa-kultuszt” pogány és egzotikus szokásnak, valamint protestáns divatnak minősítette.
Magyarországon először a két világháború közötti időszakban állítottak közös karácsonyfát a Rókus Kórház előtt, hogy vigaszt nyújtsanak a szegényeknek, hajléktalanoknak és egyedülállóknak, akikből akkoriban is sokan voltak. Később a “mindenki” fogalma szűkült, és a karácsonyfát a Parlamentben állították fel, ahol a kiválasztottak tekinthették meg. A rendszerváltás óta viszont már az Országház előtt található a megszokott helyén.
Szöőr Bea
