2022-től 2024 végéig állt a nagybani mézpiac, lényegében nem történtek eladások, idén végre elkezdett megmozdulni, de a felvásárlási árak még mindig a tíz évvel ezelőtti szinten vannak – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés vármegyei szaktanácsadója kedden az MTI-nek.
Árgyelán János kifejtette, az árválságot az Európai Unióba külföldről, nagyrészt Ukrajnából vámmentesen, nagy mennyiségben beáramló mézek okozták, ami túlkínálatot eredményezett. Most kezd megmozdulni a piac, de a hordós vegyes virágméz kilójáért még most is csak 900-950 forintot kapnak a termelők, ami azonos a 8-10 évvel ezelőtti árral, miközben a bekerülési költségek – már csak az infláció miatt is – nőttek – mondta.
Ráadásul ma már nem készleteznek a kereskedők, csak annyi mézet vásárolnak fel, amennyire megrendelésük van a mézfeldolgozóktól, így a korábbi árfelhajtó hatás is megszűnt, jelenleg kínálati piac van – közölte a szakember.
Árgyelán János kifejtette,
külső tényezők, például az időjárás is évek óta nehezítik a méhészek munkáját. Idén például az aszály a repce mézelését tette tönkre, a nem várt hideg és fagy miatt pedig a Dunától keletre akácot nem tudtak pergetni, Békés vármegyében az akácméztermés lényegében nulla lett.
A napraforgó beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de abból is kevesebb termett. A mennyiségi csökkenés ellenére a magyar mézek minősége továbbra is kiváló – hangsúlyozta a szaktanácsadó.
A mennyiségi csökkenéshez hozzájárult a varroa atka által okozott megbetegedésen túl az is, hogy a 2024-es aszály miatt ősszel kevesebb volt a virágpor, a termelő méhek nem tudták kellőképp felhizlalni magukat, nem bírták ki a 6 hónapos áttelelést, 3-4 hónap után sok elpusztult. Országosan 50 százalékos méhpusztulást realizáltak tavasszal – közölte.
Árgyelán János hangsúlyozta: ma már a méhek önmagukban nem tudnának fennmaradni, a méh-visszaszaporítás is a méhészek dolga, akiknek kiemelten fontos a munkája az egész mezőgazdaság fennmaradása miatt.
Az évek óta tartó nehéz helyzet miatt ráadásul többen gondolkoznak azon, hogy kevesebb méhcsaládot tartanak, vagy hogy teljesen “szögre akasztják a tarisznyájukat” – fogalmazott a szakember.
Technológiai fejlesztésre, gépesítésre van szükség, mert a méhészkedéshez segéd-élőmunkát vagy nem lehet már találni, vagy csak nagyon drágán – jegyezte meg.
Békés vármegyében körülbelül 1200 méhészet van, hat megyei egyesületben mintegy 750-en tagok.
A Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület idén 16. alkalommal szervezi meg december 6-án a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, ezzel párhuzamosan meghirdették Az év kiváló magyar méze megmérettetést, amelyre idén 373 minta érkezett.
A gyulai mézfesztivál fő célja továbbra is a kiváló magyar termelői méz népszerűsítése, a méhészet és a méz jótékony hatásainak bemutatása, valamint a legjobb mézek elismerése. Emellett a rendezvény lehetőséget kínál a méhészeknek és kézműveseknek, hogy termékeiket bemutassák az érdeklődőknek – hangsúlyozta a rendezvény főszervezőjeként is tevékenykedő Árgyelán János.
(MTI)
