Hogyan készítsünk zöld falat egyszerűen és olcsón? Erre a kérdésre találták meg a választ a Debreceni Egyetem kutatói.
A zöldfal egy függőleges kert, amit sűrű növénytakaró borít, sokféle megjelenési és kiültetési formája létezik, de mindegyik közös jellemzője, hogy álló növényfalat alkot. Megjelenhet falakon, épületek homlokzatán, térelválasztó növényfalként és belső terek díszeként.
– A földet mint közeget alkalmazó debreceni program módszertanilag, technikailag és biológiailag is eltér a mai beltéri és kültéri rendszerek többségének alapját képező, a múlt század nyolcvanas éveiben kidolgozott úgynevezett hidropóniás növénynevelő rendszerektől, valamint a napjainkban terjedő egyéb tápköd és aeropóniás módszerektől is – mondja Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelemiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszékének vezetője.
Debrecenben 2007-ben indult a kültéri zöldfal és virágoszlop tudományos kutatási program, amely később HIB-projekt (Hort-in-Box) néven a legújabb természettudományi, biotechnikai és mérnöki ismereteket kívánta integrálni egy biológiailag egyensúlyban lévő, sokféle esztétikai, kertészeti és műszaki igényt kielégítő, részben precíziós high-tech eszközökkel kontrollált moduláris növényi élettér, „mini kertként”, „dobozkertként” való megjelenítésével.
– A kutatás során lényeges szempont volt, hogy a zöldfalak kialakítása, fenntartása minimális energiát emésszen fel. A rendszer alapegysége a növény gyökérzetét is magába foglaló, továbbá a növények többi részét stabilan tartó könnyű szerkezetű, speciálisan erősített moduláris egység. A rendszer két elemből áll. Az egyik elem egy téglatest alakú, zárt közegtároló, talajtároló polipropilén tartály. A tartályba gyökerezett növények töve körben zárt, fedett. Ez az újszerű műszaki megoldás biztosítja azt, hogy a tartály felületéről párolgás nem követezik be. A vízvesztést csak a növények aktív, biológiai párologtatása eredményezheti. A másik elem az előző szerkezeti részt tartó vázrendszer. A két elem csőkulccsal oldható módon nagy szilárdságú kapcsolatban van egymással – magyarázza a szakember.
A modulokba ültetett palántákat vízszintes helyzetben addig nevelik, míg esztétikusan elfedik a teljes felületet, majd ezt követően a modulok rögzítése, felszerelése következik. A kívánt helyen a falra két furatot és ezekbe erősen dübelezett két kampót szerelünk fel. Speciális akasztó segítségével ezekre helyezhetjük fel függőleges pozícióban a növényekkel beültetett HIB modulokat, amelyeket aztán egyedi, festett kerettel keretezzük be. A HIB-modulok és a fal között természetes levegőző csatorna található, a modul alatt pedig természetes anyagból álló (talaj / szubsztrát) szigetelő réteg fekszik – sorolja a teendőket Fári Miklós professzor, hozzátéve, hogy a módszernek köszönhetően bárki olcsón készíthet magának zöldfalat otthonra.
unideb.hu
