Jogerősen is bűnösnek mondta ki – helybenhagyva a Hajdúböszörményi Járásbíróság ítéletét – a Debreceni Törvényszék csalás bűntettében T. A. S. vádlottat, aki az Országos Polgárőr Szövetség elnökére hivatkozva 2016-ban 2 millió forintot kért egy hajdúböszörményi beszállítótól. A vádlottnak halmazati büntetésül 500 napi tétel pénzbüntetést kell fizetnie. Egy napi tétel összegét 2.500 forintban állapította meg a bíróság, így a pénzbüntetés összege 1 millió 250 ezer forint.
Első fokon a Hajdúböszörményi Járásbíróság 2017. december 15-én hozott ítéletet az ügyben, az ügyész azonban súlyosításért – felfüggesztett szabadságvesztésért -, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett.
A másodfokon is elfogadott tényállás szerint T. A. S. a vádbeli időszakban az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese és a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke volt. Az Országos Polgárőr Szövetség 2016. első negyedévében nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le láthatósági mellények beszerzésére, melyen a V. Kft. tette a legkedvezőbb ajánlatot. T. A. S. – tudva azt, hogy a láthatósági mellényeket a V. Kft egy böszörményi cég bevonásával fogja legyártani – 2016. április 29-én személyesen felkereste a böszörményi cég vezetőjét (az egyik sértettet) és 2 millió forintot kért tőle azzal, hogy azt az „Öregnek” (az OPSZ elnökének) kellene felküldeni. A sértett – T. A. S. jelenlétében – megpróbálta felhívni a másik cégvezetőt, de végül csak sms-ben sikerült tájékoztatnia. A V.Kft. vezetője a rá eső 1 millió forint átadását ahhoz kötötte, hogy előtte a kérést ellenőrzi az OPSZ elnökénél. A böszörményi cég vezetője a 2 millió forintot 2016. május első napjaiban a cég irodájában adta át a vádlottnak.
A V.Kft. képviselőjének 2016. novemberében sikerült találkoznia az OPSZ elnökével, aki azt mondta neki, hogy semmilyen célra nem kért és nem kapott pénzt. A férfi még aznap beszámolt erről a másik sértettnek, jelezve, hogy az elnök feljelentést fog tenni. Minderről tájékoztatta a vádlottat is. T.A.S. másnap reggel megjelent a hajdúböszörményi cég irodájában és átadta a 2 millió forintot a sértettnek azzal, hogy „visszahoztam a kölcsönt, amit akkor kértem.” A sértett azonban korábban nem adott kölcsönt a vádlottnak.
A bíróság szerint a vádlott tévedésbe ejtette a sértetteket.
A Debreceni Törvényszék indoklásában elhangzott: az elsőfokú bíróság tényállása megalapozott, eleget tett ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének is. A másodfokú tanács szerint a vádlott vallomásai során többször következetlen volt és ellentmondásokba keveredett, tagadásával szemben a bíróság a sértettek tanúvallomásait fogadta el. A közvetett bizonyítékok – mint a híváslista adatai vagy a videófelvételek – illeszkednek a közvetlen bizonyíték, a sértett terhelő vallomásának logikájába, a vádlott bűnössége kétséget kizáróan megállapítható. A törvényszék ugyanakkor az ügyészi fellebbezéssel szemben nem látott okot arra, hogy felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki, álláspontja szerint a pénzbüntetés is megfelelően szolgálja a büntetési célokat.
A törvény egyébként kimondja, hogy pénzbüntetés esetén a vádlott a jogerő napján mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól.
