Már több mint száz magyar nyelvű televíziócsatornából válogathatunk, ezek programkínálata azonban nem mondható változatosnak: a vezető csatornacsaládok műsoridejük kevesebb mint tíz százalékában szolgáltatnak új tartalmat – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága tudatta, hogy az elmúlt negyedszázadban megtöbbszöröződött a magyar nyelven sugárzó tévéadók száma, közöttük “szörfölve” mégis gyakran érezhetjük úgy, hogy csupa olyan műsorral találkozunk, amelyet már láttunk, hiába bővült ugyanis a csatornakínálat, az új műsorok felhozatala ezt a gyarapodást nem követte.
Az NMHH most a két vezető csatornacsalád, a TV2- és az RTL-csoport 26 adójának programkínálatát vette górcső alá egy 2021-es, valamint egy idei műsorhét vizsgálatával.
Kifejtették, hogy a magyarországi televízióadók száma a kétezres évek második felétől kezdett meredeken növekedni, emiatt a nézőközönség figyelme is egyre inkább megoszlott közöttük.
Az új helyzetre válaszul, vezető pozíciójuk megőrzése érdekében a legnépszerűbb csatornaszolgáltatók tematikus mellékcsatornákat alapítottak, ezekkel szélesebb közönséget érhettek el, és jelentősen növelték eladható reklámidejüket is – tették hozzá.
Produkcióik előállítási költségei azonban nem csökkentek számottevően, miközben csatornáik terjesztési kiadásai megugrottak, így egyre meghatározóbbá váltak a tévéadóik kínálatában a műsorismétlések.
A tanulmányban megjegyezték, hogy a folyamat elősegítette az új, friss tartalmakat kínáló szereplők, például az online streamingszolgáltatók előretörését is, illetve a fiatalok elfordulását a televíziózástól.
A legtöbb friss tartalommal egyértelműen a csatornacsaládok anyacsatornáin találkozhatnak a nézők, de a vizsgált műsorheteken ezek programjának is csupán tíz százalékát tették ki premiertartalmak.
Mellékcsatornáik ennél is rosszabbul teljesítettek, átlagosan feleennyi újdonságot kínáltak nézőiknek – jelezték.
A fő csatornákra nem voltak jellemzőek az egy héten belüli ismétlések, leánycsatornáikon azonban naponta hat-hét órában találkozhattak az érdeklődők újfent az előző napi kínálattal, amelyet aztán a hétvégén ismét megnézhettek.
Mindeközben egyértelműen kimutatható a premierprogramok nézővonzó hatása: a friss műsorok jellemzően ötször magasabb nézettséget értek el a teljes népesség körében, mint a korábban már leadott produkciók.
A kutatás azt is vizsgálta, mennyire korosak a megismételt műsorszámok: 2021-ben a műsoridő kétharmadát 2017 előtt készült művek tették ki, és csupán tizenöt százalékát a vizsgálati évben készített produkciók.
Idénre a műsorkínálat még inkább elöregedett, közel hetven százalék volt öt évnél régebbi, és csak kilenc százalék a vizsgálat évében született alkotások aránya.
Kiemelték, hogy az újrajátszott műsorok tizenöt százaléka több adón is megjelent, elsősorban az amerikai romantikus és akciósorozatokat ismételték előszeretettel a televíziók, így például a Szívek szállodája 2024-ben három helyen is futott (RTL, Cool TV és Sorozatklub), ahogy a New York-i és Miami helyszínelők is.
A 2021-es és 2024-es eredményeket összevetve az is látható, hogy a csatornák gyakran mindkét évben műsoron tartották ugyanazokat a filmeket, sorozatokat vagy szórakoztató műsorokat, akár azonos évadokkal – írták, hozzátéve, hogy ez a fajta ismétlés kétharmadrészt a magyarországi produkciókat jellemezte, így például mindkét évben újranézhettük a Mi kis falunk és a Barátok közt epizódjait, a Mónika show-t és az Éjjel-nappal Budapestet is.
A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az NMHH honlapján – áll a közleményben: https://nmhh.hu/cikk/249660/Nem_lehet_megunni_sohasoha_nem_lehet_megunni
(MTI)
