Ritka csillagászati jelenség, a Vénusz és a vékony holdsarló együttállása lesz szabad szemmel is megfigyelhető március 20-án, a csillagászati tavasz első napján – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-vel szerdán.
Március 20-án, 15:46 perckor következik be a tavaszi napéjegyenlőség, ekkor köszönt be a csillagászati tavasz. Ezen a napon az éjszaka és a nappal hossza pontosan megegyezik, ezután fél éven át a nappalok hosszabbak lesznek, mint az éjszakák.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkezte után néhány órával a rendkívül vékony holdsarló együttállásba kerül a ragyogó Vénusz bolygóval az alkonyati égbolton. A jelenség naplemente után, fél 7 körül szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati horizont közelében. A vékony, 3 százalékos ívnek látszó holdsarló, 15 fokos magasságban figyelhető majd meg, míg a Vénusz (Esthajnalcsillag) tőle 5,1 fokkal balra és alacsonyabban helyezkedik el.
A Vénusz a Hold alatt egy ragyogóan fénylő, csillagszerű égitestnek tűnik majd, ami fényesebb, mint bármelyik csillag. Az égitest februárban bukkant ki a Nap mögül. Esthajnalcsillagként május végéig egyre magasabbra emelkedik, és egyre jobban megfigyelhető lesz.
A tájékoztatás szerint a páros szabad szemmel is látható lesz, és tiszta égbolt esetén, kézi távcsővel akár az úgynevezett hamuszürke fény, a holdkorong sötét oldalának halvány derengése is megfigyelhetővé válik.
A jelenség megtekintéséhez a csillagászok nyílt, kitakarásmentes, szabad horizontú helyet javasolnak, mivel az égitestek viszonylag alacsonyan járnak majd a horizonthoz közel.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló Univerzum hírei blogoldalán részletesen is bemutatják a jelenségeket és azok megfigyelését.
(MTI)
Kezdőkép: illusztráció.
