Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb elbutulással járó betegség. Az öregedő társadalmakban egyre több az ilyen beteg.
-A jól főző nagymama elsózza a levest, beszűkül a gyerekek, unokák iránti érdeklődés, az egyéniség „szürkévé” válik. Az idős embernél memóriazavar jelentkezik, ismerős helyeken nem tud tájékozódni vagy kóborolni kezd – sorolja az Alzheimer-kór megjelenésére utaló leggyakoribb példákat Csiba László egyetemi tanár. A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója a szeptember 21-i Alzheimer Világnap kapcsán mutatta be a betegséget.
-A betegség megjelenését jelezi, ha az egyszerű napi cselekvések, mint az öltözködés, a számlák befizetése egyre növekvő nehézséget jelent, ha csökken az ítélőképesség, megváltozik az egyén hangulata, esetenként szorongásról panaszkodik. A memóriaműködés folyamatosan rosszabbodik, a figyelem alig tartható fenn, nehézséget okoz ismerős emberek, családtagok, barátok felismerése, a páciens nem találja a szavakat, nehezen olvas, ír, számol. Kísérhetik indulatkitörések, éjszakai kóborlások, hallucinációk is. A beteg nehezen tudja kontrollálni viselkedését, hiányos vagy évszaknak nem megfelelő öltözékben jelenik meg. Legsúlyosabb állapotában már a legközelebbi hozzátartozóit sem ismeri fel, és egyáltalán nem tud kommunikálni – részletezte az Alzheimer-kór tüneteit a professzor.
A feledékenység azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved. Ritkán igazolódik az elbutulás azoknál, akik feledékenységről panaszkodnak, hiszen a demens beteg nem veszi észre a kognitív funkciók megváltozását, azt csak a hozzátartozók érzékelik.
-A diagnózisban fontosak a pszichológiai tesztek, de teljes biztonsággal csak a boncolás vagy az élő szervezetben ritkán végzett agyszövet-vizsgálat mondja ki az Alzheimer-kórt. Ennek során amyloid szemcséket és más eltéréseket találunk a szövettani metszetben. A gerincvízben gyakran észleljük bizonyos fehérjék felszaporodását. Agyi képalkotó eljárások (CT, MR esetleg PET) nélkülözhetetlenek a diagnózishoz , főleg azért, hogy a hasonló tüneteket produkáló agydaganatot, koponyaűri vérömlenyt, vízfejűséget kizárjuk – magyarázta a neurológus.
A szakember egy legújabb kutatásról is beszámol: 2014-ben érdekes közlemények jelentek meg, amelyek azt jelzik, hogy az agyban lerakódó amyloid jól diagnosztizálható a retina speciális vizsgálatával Alzheimer-betegekben.
A betegség nem gyógyítható, csupán lassítható. A kezelésben úgynevezett kolineszteráz gátlókat és receptor blokkolókat alkalmaznak. A beteg állapotától függően hangulatjavítót, szorongásoldót, antiparkinson szereket és erős nyugtatókat is felírnak időnként az orvosok.
Hazánkban mintegy 150-180 ezerre becsülhető az Alzheimer-kórban szenvedők száma, ám a népesség elöregedésével ez várhatóan növekedni fog. Az Egyesült Államokban jelenleg több mint 5 millió embert érint a betegség, melynek költségei igen magasak: egyes becslések szerint az USA-ban az egészségügy több mint 180 milliárd dollárt fizet ki az Alzheimer és egyéb demenciákkal kapcsolatos költségekre.
Csiba professzor valószínűsíti, hogy az egészséges életmód, a fizikai aktivitás, a keringési rendszer egyensúlyban tartása és a mediterrán diéta csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A sport – például box – közben elszenvedett krónikus fejsérülések azonban vélhetően megnövelik a demencia kialakulásának esélyét.
unideb.hu
