Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések

Európa

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:

  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekre vonatkozó uniós bírósági ítéletet
    Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az nem tett eleget az Európai Unió Bíróságának 2020. június 18-i ítéletének. A Bíróság úgy találta, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló magyar törvény sérti a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, valamint az EU Alapjogi Chartája által védett, a személyes adatok védelméhez és az egyesülés szabadságához fűződő alapvető jogokat. A Bíróság különösen azt emelte ki, hogy az egyesülés szabadságához való jog a demokratikus és pluralista társadalom egyik alapja, és magában foglalja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi források felkutatására, biztosítására és felhasználására vonatkozó jogait. A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar szabályozás veszélyezteti a civil társadalom által a demokratikus társadalmak független szereplőjeként betöltött szerepet, aláássa a civil szervezetek egyesülési szabadsághoz való jogát, bizalmatlan légkört teremt velük szemben, és korlátozza az adományozók adatvédelmi jogait. A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország a Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem hozta meg az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. E tekintetben kiemelten fontos, hogy Magyarország nem helyezte hatályon kívül az „átláthatósági törvényt”, amelyet a Bíróság az uniós joggal ellentétesnek talált. Ezért a Bizottság felkéri Magyarországot, hogy hozza meg és hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság pénzügyi szankciókra tett javaslattal ismét az EU Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
  • A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben az uniós menekültügyi jogszabályokat
    A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért a magyar jogszabályok a Bizottság véleménye szerint jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Az új eljárások szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, majd egy különleges beutazási engedélyt kell kapniuk e célra, amelynek kiállítása a magyar hatóságok mérlegelése szerint történik. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogban meghatározott új menekültügyi eljárások sértik a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében kell értelmezni. A Bizottság 2020. október 30-án felszólító levelet küldött Magyarországnak az új rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el kellően a Bizottság aggályait: a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy a szóban forgó jogszabály sérti az uniós jogot, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve a határon tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak. A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy értesítsék a Bizottságot az ezen aggályok eloszlatása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.
  • A Bizottság eljárást indít, amiért Magyarország az uniós álláspont ellen szavazott az ENSZ Kábítószer-bizottságában
    A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, mivel Magyarország nem követte az Egészségügyi Világszervezetnek a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól az ENSZ Kábítószer-bizottságában 2020 decemberében tartott szavazás során képviselt uniós álláspontot. A Tanács által 2020 novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve. Magyarország a Kábítószer-bizottságban kétszer szavazott az uniós állásponttal ellentétesen. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai arra irányultak, hogy a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok az aktuális tudományos és orvosi ismeretek figyelembevételével a lehető legmegfelelőbb nemzetközi ellenőrzés hatálya alá tartozzanak. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.

A fenti, valamint a más tagállamokra vonatkozó bizottsági döntésekről szóló részletes sajtóközlemény itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük