- Több mint 397 millió euró a koronavírus-járvány kezelésére 17 tagállamnak és három, csatlakozásra váró országnak
- Csaknem 87 millió euró görög és francia természeti katasztrófák utáni helyreállításra
- Az Európai Szolidaritási Alapnak egyszerűbben és gyorsabban kellene működnie
- Jobb felkészültség, hatékonyabb kockázatmegelőzés
A képviselők a tagállamoknak szánt támogatások jóváhagyása mellett a Szolidaritási Alap eljárásainak egyszerűsítését kérik, hogy az alap szükség esetén gyorsabban segíthessen.
A Parlament kedden hozzájárult, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 397,5 millió eurót fizessenek ki 17 tagállamnak és három, csatlakozás előtt álló országnak a koronavírus-járvány elleni fellépésre. Az alábbi államok részesülnek a támogatásban: Magyarország, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia. Magyarország összesen 39,7 millió eurót kapott, amelyből 26,6 milliót még tavaly novemberben előlegként, a fennmaradó 13,1 millió eurót pedig a jelenlegi döntéssel.
További információ és az egyes országoknak járó összegek részletes lebontása a 675 szavazattal, nyolc ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben olvasható.
Spanyolország és Franciaország 2020 második felében bekövetkezett természeti katasztrófák miatt további 86,7 millió euró támogatást kap. Részletek itt.
Gyors reakcióra és azonnali segítségre van szükség
A képviselők egy szintén kedden elfogadott állásfoglalásban kiemelik, hogy az európai országok egyre kiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás erősödő hatásainak. Az Uniónak ezért egyszerűbbé és gyorsabbá kellene tennie a Szolidaritási Alap felhasználását, érvelnek.
A 668 szavazattal, tíz ellenszavazat és 18 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás rávilágít arra, hogy a tagállamokat nehéz feladat elé állítja a természeti katasztrófák okozta kár értékének gyors meghatározása. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogyan csökkenthetők az adminisztratív terhek, és hogyan lehetne „a lehető legrugalmasabb” az alap elosztása „a gyors fellépés és a katasztrófa sújtotta régiók és/vagy országok azonnali megsegítése” érdekében.
Ellenállóképesség-növelés az éghajlatváltozás hatásaival szemben
A képviselők kiemelik, hogy az éghajlatváltozás korában „elengedhetetlen” a jobb felkészülés és a kockázatmegelőzés. A válságok hatásainak enyhítése érdekében a Bizottságnak és a nemzeti kormányoknak többet kell szánnia a lehetséges válaszokról szóló kutatásra és az azzal kapcsolatos oktatásra. Az alap költségvetésének nem csupán a helyreállítás költségeit, hanem még a katasztrófa bekövetkezte előtt az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség növelésének az árát is fedeznie kellene, fogalmaznak a képviselők.
A Parlament szeretné elérni, hogy az Unió fordítson külön figyelmet peremrégióira, a szigetekre és a fokozott vulkáni tevékenységnek vagy földrengéseknek kitett területeire, hiszen itt különösen nagy a természeti katasztrófák esélye. A képviselők szerint a regionális kiterjedésű katasztrófákra is nagyobb figyelmet kell szánni.
A Parlament azt is várja a Bizottságtól, hogy a támogatott országoknak nyújtson technikai és adminisztratív segítséget ahhoz, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a regionális természeti katasztrófák és jelentős népegészségügyi szükséghelyzetek hatásának csökkentésére.
Younous Omarjee (The Left, Franciaország) szerint
„Az éghajlatváltozás nyomán várhatóan egyre gyakrabban fordulnak majd elő természeti katasztrófák. A súlyos gazdasági károkkal is járó emberi tragédiák láttán mindenképpen bővítenünk kell az alap forrásait és fel kell gyorsítanunk az eljárást. Európa minden régiója érintett, különösen a szigetek, ahol a gazdasági fejlődés még mindig törékeny, de amelyek a leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak” – fogalmazott a jelentéstevő, a RegiOnális Fejlesztési Bizottság elnöke.
Háttér
Az Európai Unió Szolidaritási Alapját a 2002-ben Közép-Európát sújtó áradások nyomán hozták létre abból a célból, hogy gyors pénzügyi segítséget biztosíthasson a tagállamoknak és a csatlakozásra váró országoknak nagy természeti katasztrófák esetén. Az alapból azóta csaknem 6,6 milliárd eurót fizettek ki kb .száz természeti katasztrófa után 23 tagállamban és egy csatlakozásra váró országban.
2020 márciusában a koronavírus-járványra válaszul az Unió a kiemelkedő népegészségügyi vészhelyzetekre is kiterjesztette az alap felhasználhatóságát.
