A Törvényszék megsemmisíti az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést az Élios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez.
Mivel a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a kért dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását.
Egy gyáli (Magyarország) székhelyű civil szerveződés állítása szerint e település egyes helyein a magyar Élios Innovatív Zrt. vállalkozás által 2015-ben telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő. E civil szerveződés egyik aktivistája a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet1 alapján 2019 márciusában kérelmet nyújtott be az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) az e hivatalnak az Élios által uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozóan folytatott vizsgálatáról szóló végleges jelentéshez való hozzáférés iránt. Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést.
2019. május 22-i határozatával az OLAF e kérelmet elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy a jelen ügyben alkalmazandó a vizsgálataival kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalmának általános vélelme. Az érintett aktivista ekkor keresetet indított az Európai Unió Törvényszéke előtt e határozat megsemmisítése iránt, amennyiben az OLAF megtagadta a végleges jelentése azon változatához való hozzáférést, amelyben a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a polgárok számára az uniós intézmények dokumentumaihoz, de e jog alól a köz- vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló bizonyos kivételeket ír elő. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék kiemeli, hogy az e kivételekre való hivatkozás céljából az uniós intézmények alapíthatják az álláspontjukat a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, amelyek az e dokumentumokkal érintett eljárások helyes működésének és céljai megvalósulásának biztosítására irányulnak. E tekintetben a Törvényszék kifejti, hogy a valamely uniós intézmény előtt folyó, azon eljárásra vonatkozó jogi aktus által előírt különös szabályok alkalmazása, amelynek érdekében a kért dokumentumokat létrehozták, egyike azon kritériumoknak, amelyek igazolhatják az általános vélelem elismerését.
Márpedig a Törvényszék megállapítja, hogy az OLAF vizsgálati eljárása ugyancsak az ilyen eljárás keretében megszerzett vagy megállapított információkhoz való hozzáférésre és azok kezelésére vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik. Ugyanis, az OLAF vizsgálataira irányadó rendelet2 értelmében az OLAF-ot jogszabály kötelezi arra, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kezelje. A Törvényszék megállapítja tehát, hogy fennáll egy olyan általános vélelem, amely szerint az OLAF által kezelt adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét.
A Törvényszék kifejti ugyanakkor, hogy ezen általános vélelem fennállása nem zárja ki az érdekeltek azon jogát, hogy bizonyítsák azt, hogy e vélelem nem vonatkozik azon dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérik, vagy hogy annak hozzáférhetővé tétele nem sértené a vizsgálatok célját, illetve, ennek hiányában azt, hogy az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik.
E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a valamely uniós hatóság által folytatott vizsgálatra vonatkozó ügyiratokra nyilvánvalóan továbbra is kiterjedhet a vizsgálatok céljára vonatkozó kivétel még a vizsgálat befejezését követően is, amennyiben ezt követően a nemzeti hatóságok intézkedéseinek meghozatalára került sor. Ugyanakkor a Törvényszék kiemeli, hogy annak elfogadása, hogy e dokumentumokra minden esetben, mindaddig kiterjed e kivétel, ameddig a vizsgálatot követő intézkedések meghozatalára sor nem kerül, egy esetleges, jövőbeni, talán távoli, a különböző hatóságok gyorsaságától és gondosságától függő esemény bekövetkezéséhez kötné az ezekhez való hozzáférést. E tekintetben a Törvényszék kifejti, hogy az OLAF a fent említett általános vélelemre valamely vizsgálatra vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében kizárólag akkor hivatkozhat, ha a vizsgálat folyamatban van, vagy az éppen befejeződött, és ha, ezen utóbbi esetben, az illetékes nemzeti hatóságok még nem határoztak észszerű határidőn belül az OLAF vizsgálati jelentését követő intézkedések meghozataláról.
Márpedig a Törvényszék megállapítja, hogy a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában a magyar hatóságok jogsértés hiányát megállapító határozattal már lezárták a nyomonkövetési eljárást. Ennélfogva a Törvényszék kiemeli, hogy a vizsgálatok céljának sérelmére vonatkozó általános vélelem alkalmazásának lehetőségét már nem igazolhatta sem annak szükségessége, hogy lehetővé tegyék a magyar hatóságok számára, hogy zavartalanul határozatot hozzanak az OLAF jelentését követő további intézkedésekről, sem pedig az érintett személyek ártatlanságára vonatkozó vélelem tiszteletben tartásának szükségessége.
E körülmények között a Törvényszék megállapítja, hogy az OLAF azzal, hogy ezen általános vélelemre hivatkozott a szóban forgó hozzáférés iránti kérelem elutasításának alátámasztása érdekében, tévesen alkalmazta a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletet. Következésképpen a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott határozatot, amennyiben az OLAF megtagadta a végleges jelentése azon változatához való hozzáférést, amelyben a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva.
1 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).
2 Az [OLAF] által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013, L 248, 1. o.).
curia.europa.eu
