- Védje a Parlament a demokráciát: a válaszadók harmada (32 százalék) szerint ez a legfontosabb megvédendő érték, ezt a szólás- és vélemény-nyilvánítás szabadsága (27 százalék) és az emberi jogok védelme (25 százalék) követi
- A közegészségügy (42 százalék), a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépés (40 százalék) és a klímaváltozás elleni harc (39 százalék) a legfontosabb szakpolitikai feladat
- Az uniós polgárok 58 százaléka szeretné, ha a Parlament a jövőben fontosabb szerephez jutna
A Covid19-járvány idején erősödött az Unió, különösen az EP-támogatottsága, mutatja a kedden nyilvánosságra hozott Eurobarometer kutatás.
A Parlament új Eurobarometer kutatása szerint a válaszadók közel harmada (32 százaléka) a legfontosabb megvédendő európai értéknek a demokráciát tartja. Ezt 27 százalékkal a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, 25 százalékkal pedig az emberi jogok védelme az EU-ban és a világon követi.
Az uniós polgárok szerint a növekvő szélsőségesség, a dezinformáció terjedése és a jogállamiság gyengülése jelentik a legnagyobb problémát.
Ez az értékelés egybecseng a legutóbbi, „Európa jövője” kutatás eredményeivel, amelyet az Európai Parlament és a Bizottság 2022 januárjában ismertetett. Abban a kutatásban tízből kilenc európai egyetértett azzal, hogy az Unión belül a demokrácia erősítése terén van még tennivaló.
A mostani kutatás eredménye azt mutatja, hogy 11 tagállam polgárai szerint a Parlament legfontosabb feladata a demokrácia védelme: Svédország, Németország, Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Csehország és Magyarország lakossága vélekedik így.
A cseh és a magyar válaszadók az emberi jogok védelmét szintén az első helyre sorolták: a magyar válaszadók 28 százaléka gondolta egyaránt a legfontosabbnak a demokrácia és az emberi jogok védelmét. Ez az érték a demokrácia védelme esetében az uniós átlagnál (32 százalék) alacsonyabb, az emberi jogok védelme esetében mért uniós átlagnál (25 százalék) viszont magasabb.
A mozgás szabadságát, valamint – hasonló arányban – a nemzeti identitások, kultúrák és hagyományok tiszteletét a magyar válaszadók 20-20 százaléka tartotta fontosnak, szemben az uniós 16 illetve 14 százalékkal. A női-férfi egyenjogúságot a magyar válaszadóknak csupán 15 százaléka tartotta kiemelten fontos területnek (szemben az uniós 24 százalékkal), míg a jogállamiság védelmét közel azonos 22-21 százalékban tartotta fontosnak az uniós átlag illetve a magyar válaszadó.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üdvözölte a kutatás eredményeit. „Ahogyan azt a polgárok – joggal – kinyilvánították: a legfontosabb, mindenek fölött álló európai érték a demokrácia védelme. Nem ringathatjuk magunkat abba a hitbe, hogy a demokrácia minden körülmények között adott; a szélsőségesség, az autoriter rezsimek és a nacionalizmus mind egyre erősödő fenyegetést jelentenek közös európai projektünkre.”
Összeségében az európai polgárok a közegészségügyet tekintik a legfontosabb, az EP által kezelendő szakpolitikai területnek (42 százalék). Ezt szorosan követi a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni (40 százalék) és a klímaváltozás elleni küzdelem (39 százalék). A fiatalok számára az EU átlagot tekintve a klímaváltozás elleni küzdelem az EP legfontosabb feladata.
A magyar válaszadóknál a sorrend kicsit más. A közegészségügy itt is vezet 41 százalékkal, ezt követi a gazdaságtámogatás és új munkahelyek teremtése (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34, illetve 31 százalék). A magyar válaszadók jelentősen magasabb arányban tartják fontos szakpolitikai területnek az EP számára az EU védelmét, biztonságát és külső határainak védelmét, valamint a migráció elleni fellépést (25 százalék illetve 26 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék, illetve 23 százalék).
Az uniós polgárok érdeklődése az EU munkája iránt továbbra is magas. A kutatás szerint a válaszadók 43 százalékát leginkább az uniós források konkrét elköltésére vonatkozó információ érdekli. Az uniós jogalkotás tagállami hatása a polgárok 30 százaléka szerint szintén érdekes téma, 29-29 százalékuk pedig saját európai parlamenti képviselőik munkája és a Covid19-pandémia leküzdésére tett uniós intézkedések iránt is érdeklődik.
„A polgároknak értesülniük kell arról, hogy milyen közvetlen hatással vannak az uniós szakpolitikák és döntések a mindennapjaikra. Ezt igénylik, és joguk is van tudni róla. Az embereknek tudniuk kell, mire fordítják az uniós pénzt” – mondta Metsola elnök.
Az Európai Parlament szerint az uniós helyreállítási alap forrásainak szétosztását átlátható, jóváhagyott, az alapvető demokratikus elveink tiszteletén nyugvó, transzparens és folyamatosan ellenőrzött tervekhez kell kötni.
Az EU és különösen az EP támogatottsága a Covid19-járvány alatt jelentősen megnövekedett. Az uniós polgárok nagy többsége (58 százalékuk) a jövőben aktívabb szerepet szánna a Parlamentnek. 2015 óta 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek az EP-ről. Ez az arány jelenleg 36 százalékon áll. A válaszadók 45 százaléka semlegesen gondolkodik az EP-ről, és csak 17 százalékuk vélekedik negatívan. Az EP pozitív megítélését a legutóbbi, bizottsági Eurobarometer is megerősíti: az uniós polgárok az intézmények közül az EP-ben bíznak leginkább.
Az uniós polgárok nagy többsége (62 százalékuk) saját országuk uniós tagságát jó dolognak tartja – csak kilenc százalék gondolja másképp. Ez a pozitív vélemény a 2007 óta elért legmagasabb eredmény. A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint az országuk profitált az EU-tagságból, és nagy részük – 63 százalékuk – optimista az Unió jövőjével kapcsolatban.
