Sikeres a hazai e-kereskedelem, de jelentős kihívásokkal néz szembe. Erre a megállapításra juthatunk, ha sorra vesszük azokat a mutatókat és trendeket, amelyek meghatározzák a 2021-es esztendő teljesítményét. Megvizsgáltuk, milyen jövő vár a hazai e-kereskedőkre a következő években.
A megkérdezett marketingmenedzser szerint az e-kereskedelem kifejezetten vonzó jövőkép sokak számára, hiszen a fizikai boltokkal ellentétben kisebb befektetéssel megvalósítható, ráadásul a növekedésnek sem szabnak határt a földrajzi és fizikai korlátok. Ennek ellenére Magyarországon a webáruházak száma nem képes felülmúlni a népességarányos régiós átlagot.
Az online piac kétpólusúvá vált; az egyik oldalon foglalnak helyet a piacvezető szereplők, a másikon pedig a kkv-szektort erősítő kereskedők. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy ez a tendencia cseppet sem országspecifikus, hiszen ugyanezeket a trendeket látjuk a világ legfejlettebb országaiban, a távol-keleti piacokon és Közép-Kelet-Európában is.
Ha arról szeretnénk prognózist felállítani, milyen jövő vár a hazai e-kereskedőkre, mindenekelőtt az előző évek és a jelen tendenciáit kell megértenünk. Sokáig lineáris növekedés jellemezte a hazai online kereskedelmet, ez csak a koronavírus-járvány miatt változott meg. Miközben a legtöbb gazdasági ágazat komoly nehézségekkel nézett szembe, az e-kereskedelem szárnyalni kezdett. A legnagyobb problémát az ellátási láncok akadozása és a túlterhelt logisztikai szektor jelentette, azonban kis túlzással kijelenthető, hogy az online térben szinte mindent el lehetett adni. A pandémiai időszaka tehát hatalmas lökést eredményezett az e-kereskedelem számára; a prognosztizált 16%-os növekedés helyett 45%-ot nőtt a szektor.
A rendkívül magas bázis ellenére a növekedés nem állt meg. A GKI Digital és az Árukereső jelentése alapján tudjuk, hogy 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. Ráadásul a tavaly is rekord magas számokat hozó második negyedévben idén további 21%-os forgalombővülés volt mérhető. A növekedés motorját elsősorban a vásárlási gyakoriság szolgáltatja, ami idén 17 rendelés/fő.
Számos vélemény és kutatás mégis arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az idei Black Friday kisebbet szól majd a korábbiaknál. A LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése szerint tavalyhoz képest 6 000 forinttal kevesebbet, 34 000 forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén. Ez elsősorban a chipek, energiaforrások és üzemanyagok áremelkedésével magyarázható, ami törvényszerűen begyűrűzött a termékek árába is. Ennek ellenére a piacvezető e-kereskedők idén is jelentős leárazásokkal és Fekete Péntek-napi akciókkal készülnek.
Számos szereplő úgy véli, hogy a hazai e-kereskedelem a következő években 10-15% közötti növekedési ütemre lehet képes. Ez elsősorban a vásárlási gyakoriság trendje alapján következtethető.