Késleltethetik Magyarországon a legújabb gyógyszerek megjelenését az Egyesült Államok új gyógyszerár-szabályozása és a kínai gyógyszerfejlesztési ambíciók – figyelmeztet az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) globális gyógyszerpiaci folyamatokat vizsgáló összefoglalója.
Az AIPM által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint alapvetően alakíthatja át a nemzetközi gyógyszerpiac működését az Egyesült Államokban Most Favored Nation (MFN) néven tervezett szabályozás, amelynek lényege, hogy az amerikai közfinanszírozásban alkalmazott gyógyszerárakat más fejlett országok mérsékeltebb áraihoz kötnék.
A globális gyógyszeripari bevételek több mint fele az amerikai piacról származik, így az alacsony európai gyógyszerárak az ottani működést és fejlesztéseket is veszélyeztethetik.
Magyarország különösen érzékeny lehet a változásokra az AIPM szerint. A magyar gyógyszerár-képzés széles nemzetközi referenciarendszerre épül, amely az uniós tagállamok mellett például Svájc vagy Norvégia árait is figyelembe veszi.
A legalacsonyabb árra törekvő szabályozás következtében azonban a magyar listaárak nemzetközi hatása is felerősödhet.
A gyártók ezért inkább elhalasztani kényszerülhetnek egy új gyógyszer magyarországi bevezetését, mintsem hogy az alacsony referenciaár miatt a jóval nagyobb hatású amerikai jelenlétüket kockáztassák.
Az AIPM által bemutatott adatok szerint Magyarországon átlagosan már jelenleg is 646 napot kell várni arra, hogy a betegek hozzáférjenek az új terápiákhoz. A további késlekedés különösen a daganatos, a ritka és az immunológiai betegségek kezelésében járhat súlyos következményekkel – figyelmeztet a közlemény.
Az AIPM szerint az amerikai szabályozás hatásait felerősítheti, hogy az európai országok többsége már most is egymás gyógyszerárait használja viszonyítási alapként.
Az európai országok gyógyszerárazásért és támogatásért felelős nemzeti hatóságai által létrehozott nonprofit szervezet, az Euripid felmérése szerint 25 vizsgált országból 23 alkalmaz külső referenciaárazást.
Az Európai Unió eközben új gyógyszercsomaggal és az innovációs realitásokhoz jobban igazodó jogszabályokkal igyekszik ösztönözni a kontinens élettudományi kutatásait.
Az Európai Gazdasági Térség részesedése az ipari klinikai vizsgálatokból 2013 és 2023 között ugyanis 22 százalékról 12 százalékra csökkent.
A legújabb sejt- és génterápiás vizsgálatok területén pedig Kína globális részesedése már 42 százalék, szemben Európa 10 százalékával – figyelmeztet a közlemény.
Az AIPM arra is emlékeztet, hogy az elmúlt években világossá vált: Kína helyet követel magának az új terápiák kifejlesztése terén. A szeptemberben bemutatott 15. ötéves terv élettudományi dokumentuma szerint Kína 2030-ra a világon megkerülhetetlen szerepet szeretne játszani a gyógyszerfejlesztés területén.
Ehhez nem csak központi akarat, de mára remek kutatók és számos ígéretes terápiás innováció áll rendelkezésükre. Ez a dinamika pedig alapjában fogja felforgatni a nemzetközi gyógyszerfejlesztés jövőjét és így a mindennapi terápiás lehetőségeket is – összegez a közlemény.
